és van, aki hazajön. Zacskós csirkelevest főzök, a taxissal pedig a várható időjárásról beszélgettem. Azt mondta, Párizsban ritkán esik a hó. Franciának nézett ki, mondjuk, hogy páriszinak, de óvatos voltam, és rákérdeztem. Remélem hihetek neki. Újabb furcsa este.

Párizs csodálatos. Tegnap este nem engedtek be mnket egy helyre. A feka kidobó szerint, a Kata kínai és ezért nem engedett be minket. Juli szerint nem ez volt az elsődleges ok, hanem hogy kicsik vagyunk és részegek voltunk. Szóval kicsi részegek.

Persze aztán találtunk mást, ahol a pincérnő volt szerintünk részeg, vagy kokainista.

- Madame?

- ???

- Madame?

- Oui?

- Vous vous appelez comment?

- Kata. Pourquoi?

- Kata?

- Oui, c'est ca. Pourquoi?

- Vouz avez quel age?

- 22. Pourquoi?

- Parce que je vous trouve mignonne.*

*Mert édinek találom.

Mindenki ismeri, mindenki rühelli, mégis mindenki táncol rá, én is szingaléz vagyok. Klöb Mix volt a ma esti program, jobb híján. De legalább beszéltem csílei srákkal, ha nem volt túl részeg, akkor hozzá lesz bejelentve az egyik csajszi. Hazafelé bicikliztünk, nagyon holland, nagyon Párizs, mit is mondhatnék még róla. Vélib. Nagyon szabad.

- I'd like two blowjobs for the guys, and a quick fuck for me, please.

- It's 12 euros.

- I like this place.

* A szervezetem arra figyelmeztet, hogy már nem vagyok 16. Darabok maradtak ki azt hiszem, előre rettegek a fényképek előkerülésétől, a torkom fáj, de már beugrott miért, a vádlim olyan, mintha egész éjjel görcsben állt volna, ki tudja, lehet így van, mert csak azt tudom, hogy hazafelé még betömtem egy kroászant - nagyonfranszia - és 8 és fél órával később felébredtem. Nem érzem magam jobban. Bárcsak bírnék nevetni, mert azért jó volt. Újra itt. :)

* Vajon hova tűnt a kutyaszag a kezemről? Mert hogy nem mostam meg, az is biztos. broáf.

Ma megint kopogásra keltem, ma sem kiáltottam ki, hogy "igen", sőt, ma még egy "jövök"-kel is megpróbálkoztam, mielőtt bejött volna az ürge, mondjuk, hogy már rajtam volt a nadrágom. Mondjuk, hogy azért volt, mert az "én jövök" és a "te jössz" franciában nem túl jól megkülönböztethető fonémák. Úgyhogy mondta, hogy csak ablakot jött tisztítani, amit elhittem neki, mert kiírták, hogy szerdától ez lesz a program. Két percet hazudott, én meg itt várom pizsamapólóban és a tegnapi farmernadrágban, mert nem merek elkezdeni átöltözni. Ennek a fószernak varázslatos képessége van, legalábbis úgy tűnik, olyasmi mint Rubené: akkor jön, mikor mutogatom magam.

El is bizonytalanodtam. Ha nem is kettő percet mondott, hanem tizet (mert felőlem ez is lehet) akkor még lenne egy kis időm. Mindenesetre korán van (tudom, hogy fél 11 semelyik unierzumban nem nevezhető koránnak, se este, se reggel), viszont keveset aludtam, úgyhogy szó szerint remegek, de jó, hogy nem alszom át a napot. Elmegyek és keresek valami zacskóslevest a nagy boltban. Amúgy rájöttem, hogy a franciák miért nem esznek levest: azért, mert - legalábbis a zacskóslevesek íze alapján - nem tudnak jó levest készíteni. Ha otthon is ilyen szar lenne a leves, most nem hiányozna. Csak azt nem tudom, hogy akkor honnan jön az átkozottul jó francia hagymaleves.

Végülis egy órát vártam, hogy visszajöjjön a fószer, mielőtt elindultam boltba, étlen, szomjan. Végülis nem jött. Végülis hazaértem és nem járt itt azóta sem. Végülis csak az én ablakom maradt koszos.

József Attila sem tudott ellenállni neki, minden egyes alkalommal kuncogtunk irodalmon, mikor előjött a téma, úgyhogy ha neki lehet, lehet nekem is. Felvettem egy órát, aminek a célja a francia nyelv leírása. A tanár egy csodabogár, olyanokat mond, hogy "a természet nem jótevő, hanem valójában igen-igen veszélyes" meg "nos, igen, szükségeünk van mások nyomorára, mert megnyugtat minket [a saját helyzetünkkel kapcsolatban]." Ezeket leszámítva ez a legeslegunalmasabb órám. De amúgy Párizs oké.

Vagyis "Cover your cough", gondolom én, mert csak spanyolul és angolul írják ki, mindenhová, hogy hogyan ne add tovább az újinfluenzát. Az jó, hogy megtanultam rendre inteni a spanyolokat az anyanyelvükön, de több ponton vitatkoznék.

Először is miért pont spanyol? Azt hiszik, ők nem tudnak angolul és franciául, ha már itt vannak? A helyükben perelnék.

Másodszor, ellentétes okokból, miért nem magyar? Velünk miért nem ilyen kedvesek? Már találtam 4 magyar lányt is, kitartóan bújkálok előlük.

Harmadszor, azon is vitatkoznék, hogy csak kiírják, hogy hogy ne add tovább vagy kapd el, például ott van a mosdóban, hogy moss 30 másodpercig kezet, szappannal, és töröld meg, különben mind meghalunk. De nincs szappan, se kéztörlő. Ha én elkapom, tuti mind megdöglik.

Amikor a rádióban meghallottam az ismerős hangzásvilágú dallamot, tudtam, hogy valami otthonit sikerült találnom. Csak kellemes mértékben kiszámítható és összességében számomra új, de biztos, hogy itt sem mainstream. Amikor pedig meghallottam a szöveget, ami valahogy úgy szólt, hogy "a magányos pázsit lelkéből fáradt sóhaj szakad fel", akkor biztossá váltam benne, hogy megtaláltam a helyi Kispált.

Mindig ámulattal csodáltam az egyetemi kiadványokban a képeket, feketék, fehérek, tarkák egymás hegyén-hátán. Micsoda diverzitás, milyen faszán működik, jé, lehet ezt így is, szoktam gondolni. Nem is nagyon tűnődtem ezen mostanában, de ma a menzán jött egy nő fényképezőgéppel, hozott egy feka srácot és leültette 2 fehér csaj mellé, mindenféle instrukciókkal, üljél közelebb, most nézz érdeklődően stb. ("Szeresd a kamerát!") Aztán 10 perc kattintgatás után mondta hogy jó lesz, most írják alá, h használhatják a képet. Aláírták. Fényképezőgépes nő balra el. Srác az asztalnál fejezte be az ebédet, de nem is a lányok mellett. Csalás.

Metrón is, menzán is, azért egy kicsit észre lehet venni sztem. A fekák a feka spanjaikkal szoktak ülni többnyire, a világosabbak pedig világosabbakkal. Nemtom miért van ez így. Elég suttyók vagyunk, asszem.

Ezenkívül hibás a mátrix. Tegnap is jött ugyanaz az első ránézésre rossz arcú bácsi ebédkor és ma is jött ebédkor, sőt, elmenni is láttam, aztán elmentem iskolába, és mivel nagylány vagyok már és nem tévedek el úgysem, hát eltévedtem, és megint keresztezték egymást útjaink az első ránézésre rossz arcú fószerral. Nem félek, csak kíváncsi vagyok.

1, tout abus sera puni

2, toute sortie est définitive

Az első metrón stb. van, a piros kar alatt, hogy ha meghúzod meghalsz, szabad fordításban, ugye. De igazából annyit tesz, minthogy a visszaélés meg lesz torolva.

A másik szórakozóhelyen. Ha egyszer kimentél, vissza nem jöhetsz.

Tegnap volt Párizsban a Nuit Blanche. Ez az az éjszaka, amikor meg lehet látogatni mindenféle intézményt éjszaka, mert nyitva tartanak. Az elnevezést illetően nem vagyok biztos, hogy mire utal, de vagy arra, hogy égnek a lámpák, vagy arra, hogy úgyis kiesik, amit láttál.

Az este az én paprikáscsirkimmel indult, amit ők "goulash"-nak hívnak, de mindenkinek ízlett, úgyhogy olyan bókokat kaptam, hogy belepirultam. (Kösz, Magyarország, a kultúrát, köszi anya, hogy elmondtad, hogy kell.) Amúgy tényleg fini lett, csak híg volt a lé, mert türelmetlenek voltak. Tudok főzni. Most már férjhez mehetek?

Fél 12 előtt elindultunk az éjszakába, és első utunk a Jardin de Luxembourg-hoz vezetett, de már a metró kijáratánál alig jutottunk tovább, pedig volt egy csudanagy diszkógömb, de akkora, hogy amikor angolul meg franciául rámutogattak nekem, annyit tudtam mondani, hogy "Baszki, ez télleg kurvajó!", aztán rájöttem, hogy ez nem elég, úgyhogy le is fordítottam ("Wow!"), hogy mindenki értse. Lenyűgöző volt.

Hanne, Fréderic és a boros srác

Ezután elsétáltunk a hömpölygő tömegben - igazából nem kellett sétálni, elég volt néha megemelni a lábunkat, vitt a tömeg, - a Pantheon elé, ahol zenéltek és fanfárt jártak a népek, de ez nem volt olyan izgi, úgyhogy kibontották a dobozos bort. (Három liter, és azt mondták, hogy az ára really interesting volt, és hogy ahhoz képest nem is olyan rossz, nyugodtan igyunk. Nyugodt voltam.)

Mivel azt mondták, hogy a Szajna partja jó, oda is elmentünk, ha már egyszer. Összefutottunk Feka Tasszal, az énekessel Montparnasse-ról, sör volt az egyik kezében és egy cigi lógott a szájából, Hanne megkérdezte, de nem játszott már többet, majd legközelebb, azt mondta.

A Notre Dame-nál majdnem elvesztem, bor és tömeg jó kombó. Aztán mégsem vesztem el, de hamar azt kívántam, bárcsak elvesztem volna, mert az apró indiai, Malu (fizikus, PhD :o) véget nem érőn nem vicces viccekkel szórakoztatott minket, mint pl. why is 6 afraid of 7? because 7 ate 9.. hááááháááá. Az ő előadásában why is 7 afraid of 6? because 6 7... no. wait.. stb. De amúgy édi ember, azért volt olyan jó kedve, mert végre egy kicsit otthon érezte magát, neki a párizsi utcák olyan kihaltak.

Nyilvános wc

Mindenki kis világító matricákat viselt, és addigra nagyon akartam egy piros szivecskéset, naná, úgyhogy meg kellett találnunk a forrást. A városháza volt a tipp, bejött, de elkéstünk. Katasztrófa. Mivel a boros srác elveszett, más forrást kellett találni, egy kicsi kávézó-étterembe ültünk be. A pincérek parasztok voltak. Kétszer annyiba került a bor, mint amit ígértek, és legalább tízszer annyiba, mint amennyit ér. A piros párna velem jött, de reggelre rózsaszínnáváltozott, ami nem baj, mert szép. Tényleg tetszett.

Ide majd elviszlek titeket, mert ajándék párna jár a borhoz

Aztán volt egy híd, ahol zene volt és kék meg zölden világító kockák, de végülis nem táncoltam reggelig, mert nem táncolt senki.Szomorú, de igaz.

Fél hétre már haza is értünk, lassan fel kéne deríteni az éjszakai buszokat, mert ez így nem állapot, hogy minden éjjel lejárom a lábam.

Bármilyen jól fog mutatni is az (amúgy használhatatlan) önéletrajzomban, a Sorbonne, legalábbis az a része, ahova én járok, elég tré. Persze azt hittem, hogy a földi mennyországot találom majd ott, a tudás hatalmas templomát, de ebből csak annyi stimmel, hogy nagy, és sok benne a nép. A wc-k, női férfi egyaránt, 10 méterről bűzlenek a folyosón. Hiányzik a Gólyavár.

Ami a tanárokat illeti, eddig csak kettővel találkoztam, mert van, aki csak a jövő héten kezdi az oktatást. Mint tudjuk, segg vagyok nyelvészetből eléggé, és ez egy elcseszett nyelvészetegyetem, ahova járok. Viszont eddig minden órát többé-kevésbé felfogtam és nem azért, mert mindent huszadszorra hallok, vagy mert a vizsgakövetelményeket mondták csak el. Neheeem :) Itt magyaráznak a tanárok és figyelnek, hogy megértettük-e. Itt tanítás folyik, bizony, legalábbis egyelőre úgy tűnik, és nem "az anyag leadása". Le vagyok nyűgözve. Jó lenne, ha helyesnek bizonyulna az első benyomás. Csakmer'akkó' inkább maradok.