Rizs egyrészt az, hogy végeztem mindennel, ma leadtam az utsó beadandót is. Nem biztos, hogy nem buktam meg, de majd kiderítem. Jó lenne, ha meglenne mindenem, mert akkor otthon elfogadtathatok dolgokat, anélkül csak elcsesztem a félévet. (Persze nem, mert itt is értékes, számomra fontos embereket ismertem meg, volt részem pár mókában, amit inkább meg sem említettem, mondjuk inkább, hogy nem emlékszem és nem utolsó sorban eltöltöttem pár hónapot Európa egyik fővárosában, ami már akkor is megérte volna, ha nem csinálok semmi különöset.) Lényeg, hogy jobb lenne, ha meglennének a tanulmányi dolgok.

Másrészt a rizs az, amit megeszünk ugye, a "rizs hussaa'" kombóban. Itt nyugaton nem ragadósan szeretjük. Ázsiában csak ragadósan szeretik. Ha itt valaki ragadósra csinálja, jól kinevetjük. Ha ott valaki nem ragadósra csinálja, jól kibaszik magával. Ez már csak így van. A változatosság gyönyörködtet.

Álmomban megettem egy túrórudit. Kicsi volt és egy kicsit olvadt, de mint tudjuk, az úgy is finom, persze annak, aki szereti. Nem is értem, hogy miért nem lopta el az ötletet a többi nép. Azt hiszik, hogy mert van nekik baklavájuk, crème bruléjük, brownie-juk vagy sajttortájuk, már nincs is mit hozzátenni. Pedig a túrórudinak mindig van hely.

Küldtek velem kaját. Utazóskaját. Legalább 15 órát volt melegben. Bakonyi csirke tejföllel. Most kicsit furcsa íze van, de megeszem, mert szeretettel készült (és gombával és tejföllel).

A családom szeret, csak nem tudom mik a szándékaik velem.

Dani mindig borjúhússal eszi, mert azt mondja, annak van íze. Én pont emiatt az íz miatt utálom. Nem szeretem, ha a húsnak állatíze van. Viszont mikor mulatság után hazafelé, és eszünk valami gíroszt, valahogy csak meg kell kóstolnom az övét is mindig. Itt borjúból kérem.

Ma megint kopogásra keltem, ma sem kiáltottam ki, hogy "igen", sőt, ma még egy "jövök"-kel is megpróbálkoztam, mielőtt bejött volna az ürge, mondjuk, hogy már rajtam volt a nadrágom. Mondjuk, hogy azért volt, mert az "én jövök" és a "te jössz" franciában nem túl jól megkülönböztethető fonémák. Úgyhogy mondta, hogy csak ablakot jött tisztítani, amit elhittem neki, mert kiírták, hogy szerdától ez lesz a program. Két percet hazudott, én meg itt várom pizsamapólóban és a tegnapi farmernadrágban, mert nem merek elkezdeni átöltözni. Ennek a fószernak varázslatos képessége van, legalábbis úgy tűnik, olyasmi mint Rubené: akkor jön, mikor mutogatom magam.

El is bizonytalanodtam. Ha nem is kettő percet mondott, hanem tizet (mert felőlem ez is lehet) akkor még lenne egy kis időm. Mindenesetre korán van (tudom, hogy fél 11 semelyik unierzumban nem nevezhető koránnak, se este, se reggel), viszont keveset aludtam, úgyhogy szó szerint remegek, de jó, hogy nem alszom át a napot. Elmegyek és keresek valami zacskóslevest a nagy boltban. Amúgy rájöttem, hogy a franciák miért nem esznek levest: azért, mert - legalábbis a zacskóslevesek íze alapján - nem tudnak jó levest készíteni. Ha otthon is ilyen szar lenne a leves, most nem hiányozna. Csak azt nem tudom, hogy akkor honnan jön az átkozottul jó francia hagymaleves.

Végülis egy órát vártam, hogy visszajöjjön a fószer, mielőtt elindultam boltba, étlen, szomjan. Végülis nem jött. Végülis hazaértem és nem járt itt azóta sem. Végülis csak az én ablakom maradt koszos.

Sipi mindig mondta, hogy csak ki kell várni, és kiderül, hogy mindenki alkesz. Ma volt először olyasmi jele, hogy igaza van. Az indiai házban találtam magam, miután a belga házban megvacsiztunk, wrapet ettünk, guacamole, husi, sült hagyma, sült paprika, sajti, paradicsom, és saláta tortillába tekerve. Olyan fini volt, hogy kettő után tök szomorú voltam, hogy nem fér belém több. Az indiai házban pedig elszabadult a pokol. Laza sörözésnek indult, de egyszercsak beállított valaki egy üveg abszinthtal, nagyjából kivégeztük, és a portugál házban egy Bridge-buli volt. Úgyhogy ez. Köszi Sipi, igazad volt mindenki alkesz, főleg a román csóka, aki nem is lakik itt. Érdekes, hogy földrajzi elhelyezkedéstől függ valamennyire,hogy ki milyen arc. Ő pölö jófej. Holnap sztem állatkertbe megyünk.

Kíváncsian várom az esetleges foly(t)atást. :)