Úszunk Danival a világoskék tengerben, gyönyörű a víz. Egyszercsak furcsa köd ereszkedik a vízre, vagy inkább csak nagy lesz a pára, és még egy szivárvány is megjelenik. Megmutatom neki, aztán elnéz a távolba és annyit mond: "Cápák". A karjába fog és lassan elkezd velem kifelé úszni. Nem kapálózom, nem csinálok semmit, látom a cápákat a víz alatt valahogy, követnek. Érzem, hogy remeg. Nincs olyan messze a sárga kőfal, lehet, hogy odaérünk, de nem tudnánk kimászni úgysem. Nem félek, csak arra gondolok, hogy ez nem lehet igaz. De mindig is tudtam, hogy valahogy így fogok meghalni, egy lehetetlen helyzetben, mint például lezuhanok valami irtó magas helyről, és bőven lesz időm arra gondolni, hogy "basszus" de semmi több. Valahogy úgy, mint Jeff Dunham halott terroristája, Achmed: -Mi volt az utolsó dolog, ami halálod előtt átfutott az agyadon? -A seggem.

Szóval kurva jó reggelt. Hogy jobb kedvre derüljek, csekkoltam Krúdyt, és ő annyit írt, hogy "Cápa: Utazás." Nem mondod...

Ha ma sem megyek táncolni, csúnya sírás lesz a vége.

Mindig ámulattal csodáltam az egyetemi kiadványokban a képeket, feketék, fehérek, tarkák egymás hegyén-hátán. Micsoda diverzitás, milyen faszán működik, jé, lehet ezt így is, szoktam gondolni. Nem is nagyon tűnődtem ezen mostanában, de ma a menzán jött egy nő fényképezőgéppel, hozott egy feka srácot és leültette 2 fehér csaj mellé, mindenféle instrukciókkal, üljél közelebb, most nézz érdeklődően stb. ("Szeresd a kamerát!") Aztán 10 perc kattintgatás után mondta hogy jó lesz, most írják alá, h használhatják a képet. Aláírták. Fényképezőgépes nő balra el. Srác az asztalnál fejezte be az ebédet, de nem is a lányok mellett. Csalás.

Metrón is, menzán is, azért egy kicsit észre lehet venni sztem. A fekák a feka spanjaikkal szoktak ülni többnyire, a világosabbak pedig világosabbakkal. Nemtom miért van ez így. Elég suttyók vagyunk, asszem.

Ezenkívül hibás a mátrix. Tegnap is jött ugyanaz az első ránézésre rossz arcú bácsi ebédkor és ma is jött ebédkor, sőt, elmenni is láttam, aztán elmentem iskolába, és mivel nagylány vagyok már és nem tévedek el úgysem, hát eltévedtem, és megint keresztezték egymást útjaink az első ránézésre rossz arcú fószerral. Nem félek, csak kíváncsi vagyok.

Igen, a szakdolgozati címbejelentővel foglalkozom amúgy, nem, ma nincs iskola, majd 2 hét múlvától lesz csak, igen, ez furcsa, és igen, nekem a legjobb. (Egy-két dologtól eltekintve, persze.)

Épp a kultúrát kell definiálnom. Kis k-val, vagy naggyal, mert nem mindegy nekik, valaki már így definiálta, aszerint, hogy mit fed le. Ha civilizációt, (azok a dolgok amikre gondolunk, ha kultúráról beszélünk), akkor nagy K, ha minden mást, mint pl. viselkedést, akkor csak kicsi. Mivel még most sem tudom magamnak definiálni, hogy én mit értek alatta, olvasok. Szorgalmasan. De amikor ilyen szerzőbe fut bele az ember, hogy John Strange, akkor érzi, hogy vagy egy szemérmes magyar szerzővel van dolga, vagy pedig fantáziátlan pornósztárral. A kérdést akkor szeretném eldönteni, ha elolvastam, amit írt.

De előtte egy kis zoológia, ha nem így kell írni, akkor is állatokról lesz szó.

A képekből több következtetést is levonhatunk.

1, az állatok, úgy mint pl zebra, orrszarvú és víziló, alapvetően nem nagyon különböznek egymástól, ami a küllemüket illeti.

2, szeretnek szaporodni

3, vannak, amik csak szeretNÉnek, ilyen az orrszarvú, ami sajátos lábelrendezése miatt képtelen nemi életet élni

4, de alapvetően mindhárom kihalásra ítéltetett

5, szeretem a gumicukrot

6, nem paráználkodom.

Ma megint tűzriadó volt. Mondom, olyan ez, mint otthon, kisebb változtatásokkal. Itt nem éjjel van, hanem nappal. És valami tényleg ég. Általában a konyha, kicsit sok itt a gyökér.

Le kellett volna adni a szakdoga címbejelentőt. Megint. Pánik. De most jogos. Kértem haladékot, meglátjuk megkapom-e, aztán meglátjuk mire elég 2 nap haladék. Izgiiii... mindenesetre örülök, h mintegy isteni sugallatra tegnap vettem vodkát. Persze a thesis proposal-ön fogok filózni, de azért a tudat megnyugtat.

Végre megint kisütött a Nap. Talán van remény.

1, tout abus sera puni

2, toute sortie est définitive

Az első metrón stb. van, a piros kar alatt, hogy ha meghúzod meghalsz, szabad fordításban, ugye. De igazából annyit tesz, minthogy a visszaélés meg lesz torolva.

A másik szórakozóhelyen. Ha egyszer kimentél, vissza nem jöhetsz.